Az ukrán parlament még idén februárban felmondott valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött.
Alekszandr Hodakovszkij szerint vannak sikerei az ukrán támadó műveleteknek.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő két nappal a háború előtt így nyilatkozott: „A Nyugat katonai értelemben nem része ennek a konfliktusnak, és deklaráltan nem akar háborút Ukrajnáért Oroszországgal. Azért viszont tehet, hogy összességében kudarcot valljon az oroszok kísérlete.”
Legalábbis így értékeli a kulcsfontosságú városnál kialakult helyzetet egy ukrán tisztségviselő.
Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, Oroszország „elfogadja” négy, Ukrajnához tartozó megye – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – csatlakozási kérelmét. Az orosz államfő ezzel kizárta a közeli béke, de még a tűzszünet esélyét is: az annexió után Kijevnek és Moszkvának nincs miről tárgyalnia. A Kreml néhány nappal az után jelentette be a kelet-ukrajnai területek bekebelezését, hogy a négy megyében álnépszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Putyinhoz és Lavrovhoz hasonlóan ő is városok „felszabadításáról” beszél.
A donyecki „népköztársaság” vezetője szerint a régióban oroszüldözés folyik, aminek egyik szítója a Google.
A követség ünnepélyes megnyitóján egyetlen orosz vezető kormányzati szereplő sem volt jelen.
Egy libériai és egy panamai zászló alatt közlekedő hajó tetszett meg a donyecki „népköztársaság” fegyvereseinek.
A szakadár állam, a Donyecki Népköztársaság egy tisztségviselője szerint az ukrán erők nyugati fegyverekkel lőtték Donyeck városát.
Megnyitottak az okmányirodák.
Időnként bejelentik, hogy megint találtak egy tömegsírt, ez azonban nem azt jelenti, hogy újabb kivégzések történtek volna a városban, pusztán arról van szó, hogy az ostrom során elesetteket kapkodva kellett eltemetni.
Oroszországban 2009 óta nincs halálbüntetés, ám ez nem vonatkozik a Moszkvától papíron független donyecki és luhanszki „népköztársaságokra”.
Az oroszok már három hónapja nem közölték, hány katonát vesztettek az Ukrajna elleni háborúban, a szakadár államban viszont legalább 11 ezer, az ukránok ellen harcoló katona halhatott vagy sebesülhetett meg.
Brahim Saadount és két angol férfit múlt héten ítélték halálra zsoldostevékenység miatt, a 21 éves katonának azonban van ukrán állampolgársága, ezért hadifogolyként kellene kezelni.
Azon is múlhat a fogolycsere, hogy Oroszország segítőkésznek bizonyul-e és tartja-e magát a nemzetközi joghoz.
Csapatösszevonásokból következtetnek az újabb ellentámadás lehetőségére.
A szakadár állam vezetője, Gyenisz Pusilin szerint népszavazást tartanak a Moszkvához való csatlakozás kérdésében, amint az „állam” területe felszabadul.
Az eljáró törvényszék alapszabályát most dolgozzák ki.
Ezzel a lépéssel igazodnak Oroszország közösségimédia-politikájához.
